A szünetmentes berendezések (UPS) szerves részét képzik az adatközpontoknak, hiszen ezen berendezések szolgáltatják a folyamatos energiaellátást az informatikai eszközök számára. A nagyon rövid ideig tartó áramszünet is elég lehet az IT szolgáltatások megszakadásához, újra indulásához.

A szünetmentes rendszerek integrációja az adatközponti felügyeleti rendszerbe kritikus jelentőséggel bír.

Az UPS berendezésekről jelzések továbbítása általában két módon történhet. Szárazkontaktus jelzés és SNMP vagy MODBUS jelzések továbbításával.

Szárazkontaktus jelzések régebbi UPS berendezéseknél jellemzően csak ez áll rendelkezésre. A szárazkontaktus jelzések általában a szünetmentes berendezés alap állapotainak jelzésére szolgál.

Leggyakoribb szárazkontaktus jelzések:

• Online üzem
• Akkumulátoros üzem
• Bypass üzem
• Gyűjtött hiba

Természetesen szünetmentes gyártóként és géptípusokként eltérő jelzések álhatnak rendelkezésre. Bizonyos esetekben, akár bővítőkártyák alkalmazásával programozható kimeneteket is tudunk az UPS berendezésben elhelyezni. A programozható kimenetek segítségével további jelzések továbbíthatóak a felügyeleti rendszerek felé.

A szárazkontaktusok integráláshoz általánoságban szükséges valamilyen eszköz, mely fogadja és átalakítja az analóg jelzéseket digitális jelekké. Ezen berendezés lehet akár a Schneider Electric Netbotz rendszereinek valamelyike is, vagy valamilyen PLC eszköz.

A legelterjedtebb módszer a szünetmentes berendezések integrálására az SNMP kártya, melynek segítségével SNMP kommunikációt felhasználva integrálhatjuk IP hálózat segítségével a felügyeleti rendszerbe az UPS berendezést. Ennek a módszernek az előnye, hogy nem szükséges extra készülék az integrációhoz, mint az előző példában az analóg jelzések integrálásánál. További előnye, hogy sokkal több jelzést képesek a berendezések továbbítani a felügyeleti rendszerek felé. Ezáltal megnövelve a kezelő személyzet információkkal történő ellátottságát.

A szakszervizek értesítésénél és az UPS berendezés javításánál sokkal hatékonyabban tudnak eljárni, ha pontosabban behatárolt a hiba jellege.

Példának vegyük a szárazkontaktus jelzések összehasonlítását az SNMP kommunikációval. A példa kedvéért feltételezzük, hogy az UPS berendezés képes a példában meghatározott jelzések továbbítására. A példában szereplő hiba legyen egy ventilátor hiba, melynek súlyossága nem olyan kritikus az esetek nagy részében. A szárazkontaktus jelzésen keresztül érkezik egy gyűjtött hiba jelzés, az SNMP felületen keresztül pedig konkrétan látjuk a ventilátor hibát. Egy másik példában tételezünk fel egy bypass modul hibát. Ebben az esetben a szünetmentes berendezés elveszti a bypass üzemre való képességét. A szárazkontaktus jelzésen keresztül érkezik egy gyűjtött hibánk, az SNMP kártyán keresztül konkrétan látható a bypass modul hiba jelzés. Nyilvánvaló, hogy a hiba jellege teljesen más prioritásba esik, mint az előző példa ventilátor hibája.

Ha lehetőségünk van megvizsgálni szünetmentes berendezés beszerzésnél, hogy milyen jelzéséket képes az adott UPS berendezés szolgáltatni, akkor érdemes ennek utánajárni. Általában a nagy teljesítményű UPS berendezések jelentős mennyiségű eseményről képesek tájékoztatni a felügyeleti személyzetet, de sajnos ez az állítás nem minden esetben igaz.

Fontos, hogy a berendezések képesek legyenek üzemállapotaik megkülönböztetésére a felügyeleti felületükön és jelzéseiken keresztül is. Például a manapság elterjedt ECO üzemmód és a BYPASS üzemmód megkülönböztetésére. Az egyik egy működési mód, a másik egy hiba állapot (Legalábbis nem normál szünetmentes működési mód.).

Szünetmentes berendezéseknél, komplett rendszerben gondolkozzunk, a teljes infrastruktúrát

nézzük és ennek figyelembevételével állítsuk be az előjelző figyelmeztetéseket.

Ha egy tipikus IT rendszert nézünk energiaellátás oldaláról, akkor a rack szekrényben elhelyezett IT eszközök energiaellátását egy UPS berendezés biztosítja. Nagyobb rendszereknél a biztonság növelés érdekben több párhuzamosan járó UPS berendezés a redundancia miatt.  Ilyen esetben fontos lehet felügyeletben beállítani, hogy a redundancia rendelkezésére állására is figyeljünk. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az UPS berendezések terhelése ne lépje túl azt a terhelési állapotot, amikor egy UPS berendezés el tudja látni villamos energiával a fogyasztókat.

2db UPS berendezés esetén a 45% terhelést ne lépje túl egyik UPS berendezés sem. A szünetmentes berendezéseknek redundancia kialakítása számos módon megoldható. (Moduláros UPS berendezések, párhuzamos üzemmódban működő UPS berendezések. N+1, N+2, 2N). A szünetmentesek redundanciával kapcsolatban külön cikket meg lehetne tölteni.

Az előző példában beállítottuk a redundanciára vonatkozó jelzéseket a felügyeleti rendszerben, melynek segítségével UPS berendezések meghibásodása esetén megakadályozhatjuk a rendszer túlterhelését és leállását.

UPS berendezések jellemzően nem rendelkeznek hosszú áthidalási idővel, hiszen a beépített akkumulátorok sok helyett foglalnak, nehezek. Újabb generációs Lítium akkumulátorok könnyűek és jelentősen kevesebb helyett foglalnak el, viszont áruk jelentős. Ha a telepítés helyen az elhelyezésnél ezek fontos szempontok, például födém terhelhetőség szempontjából, akkor érdemes lítium ion akkumulátorokkal szerelt UPS rendszer mellett dönteni.  

A szünetmentes berendezések áthidalási idejét általában áramfejlesztőkkel szokták kiegészíteni. A leggyakrabban elterjedt áramfejlesztő a diesel generátor. Ezekre jellemző, hogy kell egy kis idő amíg terhelhető állapotba kerülnek. Általában egy-két perc. A szünetmentes berendezéseknek azt az időt kell általában akkumulátor táplálással áthidalniuk, amíg a diesel generátor nem kezdi el szolgáltatni az energiát a szünetmentes berendezéseknek.

A fenti esetben tehát fontos paraméter, hogy ha ismerjük a generátorok vagy a transzformátorok átkapcsolási és indulási idejét, akkor be tudunk állítani egy előfigyelmeztető jelzést, hogy ha bizonyos idő elteltével akkumulátoros üzemmódban működik a berendezés, akkor jelezzen a rendszer. Hiszen ez azt jelenti, hogy az energia hálózaton belül valamilyen hiba van. Lekapcsolt megszakító, sérült kábel, nem induló generátor, stb. Ilyen esetben, ha be van állítva egy időtag ezen jelzés figyelésére, akkor a kezelő személyzetnek jelentősen több ideje van a beavatkozásra, mintha csak a gyűjtött hibajelzés jönne meg, amikor az UPS berendezés már annyira lemerült, hogy alacsony akkumulátor jelzést adna.

Fontos továbbá az akkumulátorok hőmérsékletének figyelése mellett, számos paraméter monitorozása.

Összességében elmondható, hogy mindig a teljes rendszert figyelembevéve kell felépíteni a felügyeleti rendszert.

Az rendszer hatékony és megbízható működtetéséhez pedig az előjelző rendszert is megfelelően be kell állítani.